Mielőtt és miután a vészesen felhízott patak néhány napos hírnevet szerzett a környéknek, a Miskolc és Edelény között fekvő Boldva egykori kolostoráról, no meg máig álló templomáról volt és lesz híres.
A bencések már 1180-ra kolostort építettek ide maguknak. Hogy kezdetben szegényes könyvtárukat gazdagítsák, rendeltek Pozsonyból egy kódexet, amit az utókor (későbbi újrafelfedezőjének tiszteletére) Pray-kódex néven ismer. Ez a szokásos latin nyelvű egyházi szövegek mellett tartalmazza például a magyar királyok névsorát Istvántól 1210-ig, de ami ennél is fontosabb, hogy a boldvai szerzetesek ezt a kódexet toldották meg a legrégebbi, írásban fennmaradt magyar nyelvemlékkel, vagyis a Halotti beszéd és könyörgés néven ismertté vált sorokkal. Szinte mindenki emlékszik kisiskolás korából arra, hogy milyen jókat nevetgélt a "Látjátok feleim szümtükhel, mik vogymuk" kezdetű szövegen. Azóta többen jogosan kérdőre vonták, hogy vajon tényleg ilyen idétlenül kell-e kiolvasni a jobb híján latin betűkészlettel leírt sorokat, vagy csak az volt a gond, hogy még nem álltak rendelkezésre a kettős magánhangzók és az ékezetes betűk a maihoz hasonlóan kiejtett magyar hangok leírására.
E nagy jelentőségű kolostor nem volt hosszú életű. Először 1203-ban gyúlt lángra az épület, de ekkor még mindent újjáépítettek a szorgos Benedek-rendiek. Az első tatárjárást is átvészelték valahogy, de 1285-ben, amikor a portyázó mongolok ismét lerohanták Erdélyt és Északkelet-Magyarországot, végleg porig égett. Az életben maradt szerzetesek kereket oldottak, és csak a templomot építették újjá maguknak a falubéliek.
Erről a második tatárjárásról keveset írnak a történelemkönyvek, pedig szintén sok rombolást hozott magával, és a mongol hordát csak Pestnél sikerült megállítania IV. László kun seregének. Keleti mumusaink még később is többször visszajöttek, főleg a török szultán parancsára, némi fosztogatással és gyújtogatással segítve az oszmán hodítást. Állítólag a török uralom alatt a be-betörő tatár hadak jóval több pusztítást okoztak magyar földön, mint a hozzájuk képest civilizált törökök. Erdélyben már Rákóczi után, 1717-ben volt az utolsó tatárjárás.
A tisztán román stílusú egykori kolostortemplom könnyen megtalálható: a falun átvezető országút parkos kanyarjában, a Monostor téren áll.
Bár a szerzetesek közül mindenki elszelelt, a falubéliek meglehetősen hamar, az 1300-as években újjáépítették a templomot, megőrizvén régi vonásait. A reformáció idején az épületet a kálvinisták foglalták el, akik persze kidobálták a katolikus díszeket, de meghagyták a középkori stílust, és egy csinos fa sisakkal látták el az egyik tornyot. A másik torony csonka maradt, és csak a huszadik századi felújításkor kapott egy kis fa tetőt.
Bár a szerzetesek közül mindenki elszelelt, a falubéliek meglehetősen hamar, az 1300-as években újjáépítették a templomot, megőrizvén régi vonásait. A reformáció idején az épületet a kálvinisták foglalták el, akik persze kidobálták a katolikus díszeket, de meghagyták a középkori stílust, és egy csinos fa sisakkal látták el az egyik tornyot. A másik torony csonka maradt, és csak a huszadik századi felújításkor kapott egy kis fa tetőt.
Ma is református imaház működik itt, melynek kulcsát a szomszédos parókián kérheti el az utazó.
A templom északi oldalán alapfalak idézik fel a kolostor egykori szűkös méreteit, a déli oldalon pedig egy XI. századi kettős kör alaprajzú templom helyét jelzik a kövek. Természetesen a Halotti beszéd is kapott itt egy emlékművet.
Odabent hibátlanak a félig vakolt ódon falak, csak azt sajnálom, hogy a mennyezet boltozatát nem tudták újjáépíteni, és egy modern sátortetővel pótolták. A belső térnek két érdekessége van. Az egyik, hogy a jobb oldalon egy falba rejtett keskeny lépcső vezet fel egy kis karzatra, majd a toronyba. Útközben néhány eredeti, román stílusú ablakon lehet bekukkantani a templomba.
A másik különlegességet egy felújítás közben előkerült, ötezer éves cölöpfalu nyomai nyújták, amit ott helyeztek el, ahol a katolikus időkben az oltár állt.
Bár mindenképpen érdemes bemenni, legszebben azért kívülről mutat ez a templom. Egy boldvai barangolás előtt vagy után érdemes megcsodálni a Civertan légifelvételeit is, mert fentről is remekül mutat a templom és annak fáktól zöldellő, alapfalaktól fehérlő környéke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése