2010. július 17., szombat

Csongrád megye legmagasabb pontja: az öttömösi erdő

Megint egy olyan megyérül, melynek nem tudni bizonyosan, hol vagyon az legmagasab pontja

Többek között azt szeretem kis hazánkban, hogy olykor még mindig meg tud lepni. Hiába éltem például 18 évet Szegeden, sejtelmem sem volt róla, hogy milyen szép erdei táj bújik meg valahol Csongrád megye határain belül.


Talán sohasem akadtam volna rá az öttömösi erdőre, ha nem épp ott van Csongrád megye legmagasabb pontja. Fejér megyéhez hasonlóan, itt, az ország második legalacsonyabb megyéjében is vitatott, hogy hol van a magaspont. Az öttömösiek úgy gereblyézték el a vitát, hogy kopjfát állítottak egy helyi viszonylatban jelentősnek mutatkozó, állítólag 127,8 méter magas domb tetejére, a falutól délnyugatra. A katonai topográfiai térkép szerint azonban innen négy kilométerre, kelet-délkeleti irányban van a megye legmagasabb pontja, még mindig Öttömös közigazgatási határain belül. Ezt a helyet egy geodéziai kilátótorony jelöli (e különös tornyokról szintén Fejér megye legmagasabb pontjainál regéltem sokat), mely a földmérés szerint 129,8 méter magasan van. Mit tehet ilyenkor az ember, felkerestem hát mindkettőt, és erre buzdítok mindenki mást is. Eme két pontot bejelöltem a turistautak.hu térképén:


Öttömös központjából mindkét nevezetes hely jól megközelíthető jelzett turistaúton, sőt, ha valaki egy egész napot rá tud szánni a barangolásra, egy jókora körutat is tehet a kék négyzet - kék sáv (alföldi kéktúra) - kék háromszög útvonalon, mely főleg erdőkben vagy legalább erdők mellett halad. Ez egy 19 kilométeres túrát jelent, ami megállás nélküli sétatempóban 5 óra.

Öttömösnek fenyvesében megbúvó, az kopjfával ékesített Szerelem-dombrul

Ha a kék háromszög jelzésen délnyugat felé hagyjuk el a falut, nemsokára egy homokba ültetett fenyőerdő közepén találjuk magunkat. Én először láttam ilyen erdőt belülről, és bizony szürreális élmény volt a máskor az Alpok és a Kárpátok bércei közt megcsodált tűlevelűeket most a homokban taposva, buckákon lépkedve kerülgetni.


Nagyon szép kis séta ez, ráadásul mivel szinte teljesen sík, babakocsival vagy nagyszülőkkel is remekül járható. A falu szélétől 950 méterre (a N 46° 16,750', E 19° 40,268' koordináták keresztezésében), az ösvénytől balra egy kis dombocska sejlik fel a fák között, tetején egy kopjafával. A mókás kedvű öttömösi önkormányzat még egy lépcsőt is épített, direkt a domb leginkább "meredek" részét jelölvén ki a felsétálásra.

 
A széles mosolyú sasfejjel (turul akart lenni?) ékesített kopjafát a falu állította 2004-ben, egy jó állapotú erdei pad-és-asztal kombinációval egyetemben. Szerelem-dombnak hívják ezt a buckát, állítólag azért, mert a helyi ifjúság ide jár kettesével romantikát keresni. Jó kis hely, nem mondom, és ha tovább sétálunk a domb melletti tisztásra, akkor még azt is látjuk, hogy tényleg kiemelkedik kissé a környezetéből:
 
 
Az Bukor-hegynek nevezett dombrul, mely talán méternyivel magasabb emennél
 
Ha nem az egész napos túrát választjuk, és járművel akarjuk megközelíteni a tengerszint fölé majd' 130 méterre emelkedő (de a környezetéből alig kipúposodó) Bukor-hegyet, akkor hagyjuk el Öttömöst Ruzsa irányába, és a falu végétől egy kilométerre lévő hosszú balkanyar végén forduljunk be élesen jobbra egy jó állapotú földútra. Száraz időben egy kevésbé kényes autóval akár meg is lehet közelíteni a magaspontot, de szerintem nem érdemes, parkoljunk le inkább a földút elején egy alkalmas helyen, majd menjünk tovább addig, amíg nem keresztezi az utat a kék négyzet turistajelzés. Itt irány balra a jelzett úton, majd 1100 méter múlva ismét balra – innen már csak kétszáz méter a kilátó (N46° 15,782', 19° 42,648').


A nyílegyenes földút mentén sűrűn váltják egymást a különböző fákból álló erdők és a tisztások. Ezeken a mezőkön május utolsó napján, mikor arra jártunk, szinte mindent beborított a selymes árvalányhaj.


A térképészeti torony szerencsére remek állapotban van, és aki nem tart a létrázástól, bátran felmehet a tetejére. Ez persze a felirat szerint itt is tilos, szóval hivatalosan nem bátorítok senkit. Kelet felé teljesen sík a táj, így arra tiszta idően csak a Föld görbülete szab határt a kilátásnak. A többi irányban a Kiskunság erdővel borított buckái, nyugat felé a távolban Öttömös házai látszanak. Különös ez a természetközeli, teljesen csendes élmény az Alföld közepén.


Mivel a magas kilátó bőven a fák fölé emelkedik, úgy éreztem, mintha az egész Alföld a lábaim előtt heverne. Remek dolog – gondoltam odafent – hogy nem tudni pontosan, melyik dombon van Csongrád megye legmagasabb pontja, mert így szerencsére fel kellett keresnem mindkettőt.


Ahogy fentről is sejthető, rengeteg még a kirándulásra alkalmas erdő a környéken. A leghíresebb ezek közül az ásotthalmi erdő, ahol kicsit nagyobb eséllyel lehet emerekkel találkozni, mivel ott több szálláshely és erdei iskola is van. Mórahalom sics messze, a maga nemrég megújúlt, sokmedencés gyógyfürdőjével.

5 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lehet ezeken a helyeken barangolni!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szeretnék ide elmenni,nem is tudtam,hogy ekkora erdő van Szegedtől nem messze!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Magam is meglepődtem... Tulajdonképpen Bajától Ásotthalomig végig rengeteg az erdő, csak nem összefüggő. Aki arrafelé lakik, vagy csak nem akar vagy nem tud meredeken túrázni, annak ez remek terep.

      Törlés
  3. Nagyon klassz volt! Koszonjuk a leirast!

    VálaszTörlés
  4. Szuper, örülök, hogy tetszett!

    VálaszTörlés