2010. január 5., kedd

Tiszadob és Tiszavasvári

Arrul, hogy ha már lúd, legyen az kövér

Ha már egyszer kastélyos bejegyzés készül, miért is ne lehetne mindjárt három az egyben? Sok jó kastély kis helyen is elfér, ráadásul azt olvastam valahol, hogy összesen kábé kétezer kastély és kúria van az országban, és ebből mintegy ezer áll manapság is, legalább felismerhető épségben.



Ezekből jutott három kastély is a rendkívül széles Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati csücskébe. Az itteni táj sok szót nem érdemel, mert – a közeli Nyírséggel ellentétben – még alföldi viszonylatban is unalmasnak mondanám. Legfeljebb a Tisza ártéri erdős partja ad némi látnivalót. Na meg szép időben innen még épp látszik a Bükk és a Tokaji-hegy.

Tiszadobnak az párját ritkító kastélyárul, melyben akár Csipkerózsika is lakozhatnék

Ha útközben egy kis érdekességre vágyik az ember, akkor Tiszadobot Miskolc felől közelítve, Tiszalúcon és a tiszai pontonhídon átkelve érdemes becserkészni.



A nyolc uszály tetején lebegtetett híd – a jegesedés veszélyével járó téli hónapok és az árvizek idejének kivételével – egyetlen sávjával mindig készen áll a rajta roppant ricsajjal recsegve-ropogva átrobogó autók áteresztésére. Tiszadobra érkezvén a központban balra kell fordulni, és menni egészen a falu végéig, ahol a Bockai utcában találjuk az Andrássy-kastélyt.

Ezt a neogótikus-romantikus palotát néhány évvel ezelőttig nevelőotthonnak használták, és a telken rengeteg szocreál melléképület van – a kapun belépve először ezek látszanak, de nem szabad megretteni, menni kell előre, amíg elő nem bukkan a soktornyos épület.



Először a kastély hátoldala látható, ami teljesen szabálytalan küllemű. Nincs két egyforma torony vagy két egyforma épületszárny, innen nézve sehol semmi arányosság vagy szimmetria. Az Alpár Ignác által megálmodott palota a francia gótikus kastélyokról vett mintát, de ha akarjuk, akár Neuschwanstein-szerű német ál-lovagvár jellegű részleteket is találhatunk benne.



A kastély túloldán van a napjainkban is ragyogóan pompázó park, ahol még egy sövénylabirintust is ki lehet próbálni. Eltévedni csak azért nehéz benne, mert helyenként kissé már hiányos a növényzet, és rengeteg átjárót, rövidítést terveztek bele, talán mert klausztrofóbiás lehetett a kastély egykori ura/úrnője... Innen, hátulról nézve, és a kertben minél messzebb sétálva, tárul elénk az épület szép arányú főhomlokzata. Kár azért a sárgásbarnába hajló omladozó vakolatért. Hátha fog még egyszer fehérben is pompázni!



Bejutni nem könnyű, mert általában zárva tartják a kiürült épületet. A látogatás előtt érdemes felhívni a 42/722-551-es telefonszámot, ahol talán kaphatunk tippet arról, mikor áll nyitva az ajtó a kíváncsi barangolók előtt. A gyermekotthon már kiköltözött a külön kerítés mögé zárt melléképületkbe, és egy szezon erejéig megpróbáltak kastélyszállót meg éttermet működtetni itt. Sajnos a felújításra nem volt elég befektetni valójuk a bérlőknek, jelenlegi állapotában pedig úgy tűnik, nem volt eléggé vonzó szálláshely a kastély. Szerintem manapság csak a kastélykertet három oldalról körbeölelő Tisza-holtágat is kihasználva, na meg jó sok pénz szaunákra és medencékre való elköltése után lenne csak értelme újból megpróbálkozni ilyesmivel.



A kastély után a falu központjába érkezvén érdemes megkukkantani a különleges tubusmagtárat. A virágokkal szépen beültetett aprócska Szabadság téren álló 12 méteres téglatornyot még a kastély előtt, a XIX. század közepén építtették az Andrássyak.



Tiszavasvári nevének az bonyodalmas kifejlődésérül

Tiszadobról egy 14 kilométeres nyílegyenes út vezet Tiszavasváriba, a környék legjelentősebb városába. Tiszavasvári nevét leginkább a mákból készített morfium tette híressé, ezt találta fel ugyanis az Alkaloida gyógyszergyár alapítója, Kabay János gyógyszerész-kutató. A város két falu, Tiszabüd és Szentmihály egyesítésével alakult ki, először Büdszentmihály néven, de úgy tűnik, nem igazán akart senki "büdi" lenni, ezért pár évvel később, 1950-ben gyorsan kitalálták maguknak a Tiszavasvári nevet. Tették mindezt ezt egy helyi híresség, Vasvári Pál '48-as szabadságharcos tiszteletére. Neki viszont nem ez volt az eredeti neve, hanem utólag vette fel családjának faluja, Nyírvasvári nevét. Bonyolult sztori, inkább itt be is fejezem. Azt a nagyon rossz viccet pedig már csak félve írom le, hogy mivel a közelben található Hernádkak is, akár úgy is kezdődhetett régen egy anekdota errefelé, hogy "egy büdi találkozik egy kakival"...

Az szamárságokat megelégelvén, inkább szólék az lényegrül, Tiszavasvári palotáirul

Mindezeknél sokkal fontosabb, hogy Tiszavasvárinak két felkeresésre érdemes kastélya is van. Az elsőt, Tiszadob felől érkezve, a helységnévtábla után 7-800 méterre bal oldalon pillanthatjuk meg. Ez a Korniss-kastély, ami ma szociális otthon, viszont a portás itt is szívesen beengedi a vendéget, hogy legalább kívülről szemügyre vehesse a csinos kis egyszintes, magas tetős épületet.



A XIX. században több lépcsőben épült kastélyt frissen újították fel, és az utca felőli homlokzatán hibátlan épségben csodálhatók meg a vakítóan fehér stukkók és a díszes korintoszi oszlopfők is.



A kertből sajnos csupáncsak egy tágas gyepfelület maradt, meg egy-két nagyobb fa. Megmagyarázhatatlan betonozási mánia figyelhető meg a kastély környezetében, és egy rettentő csúnya, de olcsó megoldással sikerült akadálymentesíteni a hátsó bejáratot. Ezen kívül egy adag rozsdás vas és jó sok oda nem illő üveg segítségével az egykori hátsó terasz helyén létrehoztak egy nagyobb belső teret.



Gyorsan felejtsük el a hátsó oldalt, és nézzük meg inkább újra a tetszetős félig barokk, félig klasszicista főhomlokzatot...

A Korniss-kastély állapotát sajnos hamar visszasírja az ember, amint meglátja a város nagyobbik kastélyát... A környék urai az 1700-as évektől nagyon sokáig a Dessewffy család tagjai voltak, és ők fogtak itt bele egy jókora, tisztán klasszicista kastély építésébe még 1820-ban, amit aztán 1870-ig többször is bővítettek. Így lett végül 48 szobája a családnak.



A Dessweffy-kastélyt a modern városközponttól délre, a Kossuth Lajos utca legvégén, a vasúti sínek túloldalán találjuk. A bejárati oszlopok felett egy jókora "KOLLÉGIUM" felirat díszeleg. Valóban diákszállásként szolgált az épület egészen addig, amíg már ehhez is túl rossznak ítélték az állapotát. A kastély most zárva van, és valószínűleg életveszélyes is volna betörni. A méretes, öt hektáros parkba viszont beengedik a kirándulókat, és körbe lehet sétálni az érdekes formájú épületet.



A földszintes, régi középrészt, és a vele egykorú, a jobb oldali szárny végén lévő kápolnát egy kétszintes, később épült, negyedkörívben húzódó hosszú épületszárny köti össze, és ennek egy majdnem szimmetrikus párját is felépítették a másik oldalon.



A kastélyt megkerülve hátul egy elvadult kertet talál az ember, ami kiválóan bizonyítja, hogy bizony van amikor a természet felülemelkedik az ember alkotta rend felett. Helyenként még kivehető pár egyszervolt sétány vonala, sőt, néhány kerti pad betoncsonkja is, de inkább a hatalmas fák között burjánzó bozót a jellemző.



Az ősz tökéletes évszak a kastély felkeresésére, mert ez még jobban hozzátesz ahhoz a szépségesen pusztuló dekadens hangulathoz, amit az épület és a kert együtt áraszt. Itt gondolkodtam el azon újra, hogy tulajdonképpen társadalmi szempontból érthető, hogy oly sok értékes kastély jut ilyen sorsra az országban, mert mégiscsak abszurd volt az a kor, amikor falvanként egy-egy család ekkora luxust engedhetett meg magának, jobbágysorban tartva a többieket. Miért is volna szükség ennyi palotára egy olyan korban, amikor már az egyenlőség és a javak észszerű felhasználása az ideál? Ettől persze még lefelé görbül a szám széle, ha ilyet látok, mint ami a Dessewffy-kastéllyal történik, ugyannakor a düledező falakban is mindig van valami fennségesen elragadó.


13 megjegyzés:

  1. Hát ...lehetne rajta mit Újítani :S Már elnézést,de ez igy van.

    VálaszTörlés
  2. Újítani? A bejegyzésen, vagy valamelyik kastélyon? Ha valami lényeges változás van valahol, szívesen frissítem a szöveget...

    VálaszTörlés
  3. Hát a kastélyon mert szerintem csak kéne kívúlről is változtatni,egy kis festés nem ártana?szerinted?most nem azért mondom hogy megbántsalak.:)és a szöveg amit irtál, szerintem azzal nincs semmi baj.

    VálaszTörlés
  4. am bocsi hogy ilyen későn írtam vissza..:)am a nevem Barbi.

    VálaszTörlés
  5. Kedves Barbi :)

    Köszi, már azt hittem, hogy elavult a szöveg. Igen, szerintem is sokkal jobban mutatna a kastély, ha frissen lenne festve, ráadásul ez a kopott vajszín sem áll igazán jól neki... Ha nyernék a lottón, a Tisza-holtágat kihasználva egy vízisport/wellness hotelt csinálnék belőle...

    VálaszTörlés
  6. Hát igen, jó lenne hotelt csinálni de hidd el besegítenék azért hogy ne egyedül csináld,ketten csak össze hozznánk valamit..Am te is akor abba a suliba jársz ?vagynem?

    VálaszTörlés
  7. Köszi, majd jelentkezem, ha nyertem :-) Nem, én messze lakom, csak látogatóban voltam ott.

    VálaszTörlés
  8. jah értem.:)hát jó várom a jelentkezésed:)és te akkor melyik suliba jársz,vagy már nem jársz suliba?

    VálaszTörlés
  9. Oké :-) Nem, én már kicsit kiöregedtem a suliból...

    VálaszTörlés
  10. igen?miért olyan idős vagy?:)

    VálaszTörlés
  11. A Korniss-kastély melyik részében találhatók a "díszes korintoszi oszlopfők"?

    Vagy a kép rossz, vagy az elnevezés!

    VálaszTörlés