2010. szeptember 20., hétfő

Somogy megye legmagasabb pontja: az Alman-tető (és környéke)

Somogy – legmagasabb pontját nézve – a Dunántúl legalacsonyabb megyéje. De ettől még sok szép dombja van ennek a hatalmas, ritkán lakott, s így gyakran üresnek látszó tájnak. A korábbi, Kereki várát bemutató barangoláshoz nagyon közel, onnan akár gyalog is megközelíthető távolságra találjuk meg a megye legmagasabb pontját, amit sokáig nem is jeleztek a térképek, és tévesen más dombot tartottak a legnagyobbnak. Aztán nagy nehezen egy éve méltóképpen megjelölték a 316 méteres Alman-tetőt.


Bár mint említettem, Kereki felől is vezet erre turistaút, én inkább Szólád felől közelítettem, mert miután a várat már láttam korábban, e másik útvonal új látnivalókat ígért. Szólád néhány környékbeli faluval együtt egy zsákút mentén fekszik, elrejtve a dombok közt, így érintetlen, ősi hangulatot áraszt, és általában nagyon csendes. Mint oly sok helyen a Balaton vidékén, itt is a szőlő és a bor nyújt leginkább elfoglaltságot a helybélieknek.


A fenti, turistautak-hu-ról származó térkép bal felső sarkában jelöltem be a szóládi borospincéket, amik viszonylag híresek, és alighanem csak a tavaszi időpont miatt nem láttam különösebb jövés-menést. A pinceajtókat, melyeket általában magas és függőleges löszfalba vájtak, a főutcától keletre nyíló mellékutcákban találjuk. A jobban kiépített, tágasabb pincesoron halad a zöld háromszög turistajelzés. A rejtőzködőbb, és helyenként már beomlott ajtók pedig a Nezdére vezető, löszvölgybe épített mélyút mentén sorakoznak egy kilométerrel délebbre (N46°47'14'', E17°50'35 és N46°46'41'', E17°50'58'' környékén). Nagyjából száz pincét használnak ma is. Az önkormányzat 1999-ben sokat költött a felújításukra, amiért Európa-díjat is kaptak.


Ha busszal érkezel, vagy az Alman-tető környékének látnivalóit hosszabb túra keretében szeretnéd megközelíteni, akkor el lehet indulni Szólád központjából a zöld háromszög jelzésen. Mivel a turistaút alsó szakasza kevésbé látványos, én Nezdéig autóztam, és a fenti térképen jelölt sárga pöttyök mentén tettem egy közepesen hosszú, oda-vissza összesen nyolc kilométeres sétát. Ez alatt alig több, mint 200 méter szintkülönbséget kell legyőzni.


A Szólád határában még mindkét oldalon löszfallal és pinceajtókkal kísért út hamar a nezdei fennsíkra ér, ahol rengeteg szőlő terem, és látszanak már Somogy legmagasabb dombjai. Mivel csak 150 méter magasan vagyunk, és kellően meredekek az erdős domboldalak, akár hegynek is láthatja őket az Alföldhöz szokott szem.


Nezdét már három oldalról körbeölelik a dombok. Azon a kellemes áprilisi hétvégén néhány helyi lakos szorgosan csinosította telkét. Szezonban többen is fogadnak szállóvendégeket, és jónéhány házat nyaralónak használnak itt. A Szóládhoz csatolt takaros kis faluba érkezvén, néhány házat elhagyva egy kis utcán fel kell kapaszkodni balra, az üres telkek felett húzódó másik utcára, ahol hamarosan újra üdvözölhetjük a pincéknél is látott zöld háromszög jelzést. Itt, ahogy több helyen még a dombságban, szép új tábla mutatja túránk végpontjának, a Csillagó-hegynek irányát és távolságát.


Rögtön e tábla után következik az egész útvonal legmeredekebb része. Ritkán érezni ennyire melegnek az áprilisi napsütést, mint ezen a rövid kaptatón. Jutalmul egy csodálatos szelídgesztenyefa következik, alatta szépen kiépített pihenőhellyel, és az első kilátással az innen hét kilométerre kezdődő Balatonra.


Nem sokkal feljebb egy szoborpark kezdődik, vitatható színvonalú modern alkotásokkal, melyeket 2002-ben állítottak fel a nemzeti romantika manapság népszerű stílusában. Csaba, Koppány és más vezérek állnak itt sorban, turullal és székelykapuval kiegészítve, a felső végen pedig egy kettős kereszt zárja a sort, meg egy harangtorony ellopott haranggal. Jól lehet fényképezni őket, ahogy egy vonalban sorakoznak, vagy háttérben a Balatonnal (sajnos párás idő volt, de a jobb oldali képen becsszóra ott van a magyar tenger a horizonton).


A sámánoktól a kereszténységig vezető domboldalt megmászva egy derékszögű jobbkanyart vesz az út, és elkezdődik az erdő. Hamarosan egy aprócska fakilátóhoz érkezünk, ahonnan nagyjából ugyanolyan a kilátás, mint alóla, a remek pihenőhelyül szolgáló padokról. Útjelző tábla is van, mely szerint már csak nyolcszáz méter a megye legmagasabb pontja. Érdemes azonban itt időzni inkább, mert a csúcson nem lesz kilátás. Szép időben látszana a fél Balaton.


Már csak negyed óra erdei séta az Alman-tető fákkal borított csúcsa, ahol elégedetten vehetjük szemügyre a 2009 októberében állított (de már fél év után repedésekkel teli) kopjafát. Pontosan 316,43 méter magasan van itt a talpunk, Somogyország legmagasabb pontján. E megyét nem csak mérete miatt becézik országnak, hanem azért is, mert ez itt Koppány vezér birodalma volt, akit a somogyi nép mindig is hősének tekintett, és így erősebb alapokra épül itt az ősmagyar kultusz, mint bárhol máshol az országban. Van a közelben egy geocaching-lelőhely is, melynek lapját már csak azért is érdemes megnézni, mert ott is részletesen írnak a környékről.


Innentől már végig fennsíkon halad az út, előbb sűrű erdőn keresztül, majd az erdő és Kötcse földjeinek határán. Az Alman-tető csúcsa és a Csillagó-hegy kilátója között éppen félúton, az erdő szélére érve újabb tábla mutatja az utat. Innen nyolcszáz méter van még hátra, és látszik már a geodéziai torony. Ezekről a különös építményekről a Csóka-hegyen és az Öttömösi-erdőben írtam már korábban.


A torony nyitva van és biztonságos, persze nem árt vigyázni a fémlétrákon való közlekedéskor. Odafentről teljes a körpanoráma, hiszen húsz méterrel a Csillagó-hegy 314 méter magas csúcsa felett tekinthetünk szét. Északra a Balaton, délre a somogyi dombok mögött a Mecsek kéklik, már amikor.


A környék biciklizésre is remekül alkalmas, egyedül a nezdei emelkedő teszi keményen próbára az izmokat. Sajnos quadokkal és egyéb járgányokkal is próbálkoznak. Nem kicsi volt a kárörömöm, mikor visszafelé sétálván, a mellettem fél órával korábban elszáguldó, borzalmas port kavaró terepjáró utasait tehetetlenül unatkozva találtam meg fák közé csúszott járművük mellett... (Bocs, de nem szeretem, ha a polgártársak felverik az erdő csendjét.)

Ha vissza kell térni Nezdére, más ösvényeken is lehet próbálkozni, de jelzett út ez az egy van. Aki busszal jött vagy még nem fáradt el kellőképpen, menjen bátran tovább Kereki felé, a Fejérkő várához vezető piros L jelzésen.

7 megjegyzés:

  1. Hali!

    A magyarországi megyék legmagasabb pontjainak beazonosításával és felkeresésével nem vagy egyedül: én 2009-ben készítettem egy listát - szintén saját "kutatás" alapján. Csak az 1920 előtti közigazgatási beosztás szerint. Itt a honlapom a listával. Természetesen én is elkezdtem felkeresni ezeket a pontokat. Most 12-nél tartok - a 64-ből.

    http://www.summitpost.org/county-highpoints-of-the-kingdom-of-hungary/585885

    Üdv, Szani

    VálaszTörlés
  2. Szia!

    Köszi, nagyon jó a listád! És ambíciózusabb, mint az enyém...

    Látom, Tolna már megvolt, méghozzá biciklivel (ez utóbbi meglepett). Én tavasszal készülök a Mecsekbe kettőt ütni egy csapásra...

    A Gerlachvalvi-csúcsot is betervezted?

    Üdv,
    Balázs

    VálaszTörlés
  3. Szia!

    Kicsit lassú a reakcióidőm - mármint e válasz tekintetében. A Gerlachfalvi-csúcs? Különösképpen nincs a terveim között. Riaszt az, hogy vezetőt kell fogadni, különben illegálisnak minősül. Egyedül jobb lenne. De egyszer lehet, hogy felmegyek, ha úgy alakul.

    December óta viszont "meghódítottam" Győr-vármegye Szent Pál-hegyét ("Nyúli-havasok"), ami a listádon nem lehet fenn, mert most ilyen megye nincs, meg különben is a Bakony felé kb. 10 éve kitolódott a megyehatár. Meg voltam a Köves-hegyen (Fejér), amit viszont kimondottan a Te listádról szedtem le. Meg voltam Pozsony-vármegye - és egyben a Kis-Kárpátok csúcsán is, a Burián-hegyen.

    A tolnai Dobogó valóban nem tipikus biciklis célpont. Csak éppen nem volt kedvem benzinre pénzt költeni. Viszont el akartam oda jutni. Biciklivel ingyen volt.

    Neked a tavasz már közeleg Mecsek ügyileg...

    Üdv, Szani

    VálaszTörlés
  4. Még egy megjegyzés: noha ez az én listámon nem számít, csak a Tiéden, azt hiszem, hogy a zalai Köves-tető nem pont úgy van, ahogy elsőre látszik. Azt hiszem, hogy a valódi magaspont kb 1-2 kiliméterrel keletre lehet, egy másik - és talán névtelen - hegyháton, kb. 448 méteres magassággal. Talán ennek is pontosan utána tudnál nézni katonai térképen...

    VálaszTörlés
  5. Köszi! Megnéztem a katonai térképet, és szerinte a 444,8 méteres Köves-tető néhány kilométeres körzetében egy 444,0 és egy 439,3 méteres csúcs található. De persze ez a térkép sem tévedhetetlen, úgyhogy máshol is megpróbálok uánta járni ennek, mielőtt meglátogatom.

    VálaszTörlés
  6. Én csak turistatérképeken és Google map-en néztem, és ott egy hegytető magasabbnak tűnt. A katonai térképek biztosan pontosabbak ezeknél a forrásoknál

    VálaszTörlés
  7. 2021. 04. 06. Almán - tető - Gyönyörű túra volt, de már se híre se hanva a zöld háromszög jelzésnek. A pincesortól piros háromszög jelzés vezet fel a szoborparkig.

    VálaszTörlés